Forrás: www.mobilarena.hu

Philips 9@9w - KétSIMű hamiskártyás

Bevezető

Nem ez az első Philips, amit tesztelünk. Az XXL GSM-től szinte folyamatosan érkeznek az újabbnál újabb modellek. Bog, és jómagam is elégedettek szoktunk lenni velük, olyannyira, hogy a 9@9K azóta is oldalunk főszerkesztőjét szolgálja. Amikor jött a telefon, hogy érkezik a következő Xenium, virtuálisan azonnal felemeltem a kezem. Nem is volt gond azzal, hogy kihez kerüljön, Bog éppen a legújabb Hello Kittyvel élvezkedik, Bocha meg nem nagyon kattan a Philips-ekre.

Nagyjából be is lőttem, hogy mit tudhat a jövevény. Azt tudjuk, hogy mint a Kínából érkező telefonok nagy részén, ezen is MTK platform fut (itt most egy jó kis MTK-s poént kellene elsütnöm, de gőzöm nincs, hogy ki játszik most éppen a csapatukban), az a platform, ami a totális gáz kategóriából egyre inkább a vállalható irányába mozdul el. Láthatóan folyamatosan fejlesztik, Bocha meg is jósolta, hogy előbb-utóbb utoléri az S40-et. Származási helyén a 3G nem szempont, így a platform is nélkülözi a (nem pannonos értelemben vett) szélessávú adatátvitel lehetőségét.

Azt is tudjuk a Philipsről, hogy rengeteg mindent gyártanak, többek között chipeket is, ezek egy része más gyártók készülékeiben is felfedezhető (például a Samsung is használ Philips chipsetet). A mérnökök viszont addig reszelték a chipsetüket, amíg rájöttek, hogyan tud a telefon szinte nulla energiával működni. Persze ezt megtartották házon belül, így történhetett, hogy ma már köztudottan a legerősebb érv egy Philips telefon mellett, hogy 1-2-6 hónapig elmegy egy töltéssel. Hasonlóan szép adatokat a többi gyártó is előszeretettel tesz bele a készülékek marketinganyagába, a rideg valóság azonban az, hogy ma egy átlagos készülék 2-5 nap készenléti időt tud felmutatni. A Philisek viszont tényleg hetekig mennek egy töltéssel. Gyorsan hozzá is tehetjük, hogy olyan kiemelt fogyasztók, mint a Wi-Fi rádió, vagy akár a 3G rendre kimaradnak ezekből a modellekből. Tesztünk alanyának dobozán is ott az akár egy hónapos készenlétre utaló felirat, van azonban más is: Dual SIM card mobile. Hoppá.

Külső

A Philips 9@9U kapcsán már kiemeltem, hogy a készülék kellemes külsővel rendelkezik. Tesztünk alanya, a 9@9W hasonlóan mutatós darabra sikeredett. A márkaidentitás jegyében megpróbáltak ragaszkodni ehhez a formatervhez. Valószínűleg a tesztlaborban egy 9@9U-n áthajtottak egy Hummerrel, és az eredményt látva úgy döntöttek, nem fizetnek a formatervért, hanem megtartják ezt. A 9@9W tehát az U-nál minden irányban szélesebb, viszont elég laposra gyúrták. Az anyag és színhasználat hasonló, bár a 9@9W hátlapjának felső része fémből készült. Alatta 920 mAh kapacitású akkumulátor lakik, ez némileg gyengébb, mint a 9@9U-ban szereplő darab.

Az előlapon fektetve helyezkedik el a közel 2 inch-re nőtt TFT kijelző. 262 ezer színt tud felvonultatni, a 176x220-as felbontás a kategóriában átlagos. A színek élénkek, napfényben még éppen elfogadható az olvashatósága. A hangszóró rése a telefon előlapjának a legtetejére költözött, a már több modellben látható stilizált V betűt formál. A kijelző alatt a 9@9U-hoz hasonló fémbetét látható, itt bronzosabb az árnyalata, határozott eleganciát kölcsönöz. Alatta a gombsor is kopipészt módszerrel született. A készülék alja a gombok alatt elkeskenyedik, egészen pengés formát kölcsönözve a telefonnak. Hátul a felső sarokba költözött a kamera, csillogó karika látható körülötte, felbontásra utaló jelölés mellette nem látható. Lejjebb, a fényes műanyag részen található a hangszóró kivezetése, felette felirat utal a kétkártyás mivoltra.

Bal oldalon a hangerőszabályzó gombpár, a középső betét magasságában pedig diszkrét "Bluetooth" felirat. Komolyan rá kell írni ezt egy telefonra 2009-ben? Jobb oldalon a miniUSB csatlakozó látható, ezúttal nem védi semmi, ellenben a microSD bemenet felett egy kihajtható ajtó feszít, Samsungos módra.

A készülék összeszerelési minősége most is rendben van, csavarásra sem nyöszörög a készülékház. A 12 mm-es vastagság imponáló, főleg annak fényében, hogy 1 hónapos készenlétet ígér a gyártó, ráadásul 2 SIM kezelését. Az anyagok fejlődnek, immáron valódi fém is került a repertoárba. Az egész valahogy annyira rendben van, hogy egyre erősebben érezzük azt, hogy valami itt nem stimmel...

Menü, alapfunkciók

Az előző oldalakon már sokszor emlegettem a 9@9U készüléket, mint nagyon közelinek tűnő testvért. Nos ez nemcsak a külsőre igaz, a belső is szinte tökéletesen megegyezik, leszámítva azt az apróságot, hogy a 9@9W-ben fektetve helyezték el a kijelzőt, így a menürendszer is kicsit átalakult. Legalábbis a főmenü, hiszen itt is 12 ikonból áll, csak az elrendezése igazodik a fekvő kijelzőhöz. Beljebb haladva listás elrendezéssel találkozunk. A fogyasztás jegyében fekete alapon fehér ikonokat kapunk, ez sajnos megváltoztathatatlan. Némi animáció itt is van, de ez sovány vigasz akkor, amikor tűző napsütésben kellene a készüléket kezelni, a manuális árnyékolás elkerülhetetlen.Van lehetőségünk saját háttérkép megválasztására, nagyjából ennyi a menürendszer testreszabhatósága.

A navigomb 4 irányához tetszőleges menüpontot rendelhetünk, így a gyors kezelés garantált. A menü egyébiránt logikusan felépített, a kezelés nem fog gondot okozni a más gyártók modelljeiről átnyergelők számára. Nagyon elveszni sem lehet benne, mert azért ez nem egy felsőkategóriás modell, fícsörök százaival. A napi használat még Fekete Pákó számára sem okozna gondot, a sötét háttér viszont harmonizálna az úriember értelmi színvonalával.

Bekapcsolás után jön a sokk: egyrészt a Philips mérnökei hosszas kísérletezés során megalkották a lehető legidegesítőbb két félhang egymás utáni lejátszását, mint gyári zene. A Nokiás legalább harmóniát tükröz - másrészt a készülék rögtön felteszi a kérdést: Melyik SIM-et szeretnénk használni? Igen, igen. A készülék két SIM-et kezel, de nem egyszerre. A két kártya közötti váltáskor újraindul a készülék, és bizony az éppen nem aktív számunkon csak akkor fognak elérni, ha előtte átirányítottuk az aktívra. Ott tartunk, ahol annak idején a Nokia 3310 és társai esetén a kétkártyás hátlappal. Így persze könnyebb az egy hónap készenléti időt biztosítani, ha pedig a két kártya készenléti idejének átlagát vesszük, akkor az egyik egy hónap, a másik korlátlan. Viccen kívül, nem nagyon értem a készülék létjogosultságát akkor, amikor szinte az összes kínai csoda vígan kezel két kártyát egyszerre. Ne beszéljünk most a minőségről, meg a két GSM rádió okozta dupla fogyasztásról. Részemről inkább örültem volna egy két hétig működö, de a két kártyát egyszerre kezelő modellnek. Ezzel nagyon csúnyán mellélőtt a Philips, annál is inkább, mert a neten fellelhető anyagokban sehol sem említik ezt, így sokan könnyen ráfuthatnak.

A telefonkönyv 500 férőhelyes, a Philipstől megszokott rendszerű, rengeteg adat elmentésére alkalmas. Üzenetek terén is hozza a szükséges dolgokat: SMS, MMS, és email kliens is dolgozik a telefonban. Az üzenetírást a Philips prediktív szövegbeviteli rendszere is segíti, egyelőre magyarul sajnos a készülék nem tud, de a kínai telefonok által szokásosan hozott egzotikus nyelveken kisegítheti a tulajdonosokat.

Multimédia, egyebek

A készülék hátlapjának felső sarkában találjuk a 2 megapixeles, fixfókuszos kamerát. Fotókat 1600x1200-as maximális felbontásban képes rögzíteni, videót pedig CIF-ben (egészen pontosan 352x288), 15 fps-sel, ami azért szerény. A képek minősége nem igazán mondható jónak, ráadásul lassú is a gép, amikor elkattintjuk a fotót, 4-5 másodperc telik el eseménytelenül, majd meghalljuk a zárhangot, és megláthatjuk, hogy a gombnyomás és a hang között valahol éppen tartott telefonunk képet készített, sokszor a lábfejünkről, mivel nem tudjuk kivárni a kép elkészültét. Fénykép készítésekor lehetőség van egy picit piszkálni az ISO értéket, a fehéregyensúlyt.

A kereső álló helyzetet használ, az előbb említett nehézségek után készült fényképek alant láthatóak.

A zenei oldal egészen rendben van. Egyrészt a jobb oldali gyorsgomb rögtön a zenelejátszóba repít, másrészt az képes a háttérben is futni. Rádió viszont változatlanul ninncsen, ez nem szép dolog, ahogy az sem, hogy a headset a miniUSB-be csatlakozik, így átalakítóra lesz szüksége annak, aki a saját jól bevált 3,5 mm-es csatlakozójú fülesét használná inkább a közepes minőségű gyári darab helyett, Kihangosítva szokásos kínai bömbölést produkálja, viszonylag nagy hangerőn is torzításmentesen szól, ez viszont nem kínai sajátosság.

A szervezőfunkciók is a szokásos MTK platform erősségeit hozzák, itt sem kell hiányolnunk a naptárat, amibe többféle bejegyzést rögzíthetünk. Van még ébresztés kikapcsolva, jegyzetfüzet, e-book olvasó és játékok is kerültek a készülékbe. Java alkalmazásokkal is elboldogul, itt a kijelző miatt lehetnek problémáink.

Adatkommunikáció, akkumulátor

A készülék 4 normás (850, 900, 1800, 1900), a használat során a beszédminőséggel viszont nem voltam elégedett. Én ugyan mindenkit jól hallottam, engem azonban csak akkor, ha kezemből tölcsért formálva segítettem hangomat a mikrofonba. Headsettel viszont nem volt ilyen probléma, viszont mindkét oldal visszhangos volt. Remélem ez csak egyedi hiba volt, az eddigi Philips-ek esetében nem találkoztam ilyennel. Adatátviteli fronton ugyebár nem nagyon van bőség: 3G nincs, GPRS a leggyorsabb adatátviteli mód, abból is a class 10. Ehhez WAP 2.0 képes böngészőt kapunk, de manapság ez már kevés a zökkenőmentes böngészéshez.

USB-re kötve szembesülünk azzal, hogy sajnos csak 1.1-est támogat. Mindez nem fog gondot okozni a félelmetes 11 megás (amiből alapból csak 10 mega szabad, akkor is, ha nincs benne semmi) belső memória piszkálásánál, de memóriakártyára ne így másoljunk. A 9@9W is képes webkameraként funkcionálni.

A hátlap alatt 920 mAh-s Li-Ion akkumulátort találunk, ezzel a készülék kellemesen sokáig bírja. A tesztidőszak persze nem volt 1 hónapos, a használatból ítélve a kis Philispnek nem okoz gondot a 2-3 hét készenléti idő elérése. A SIM-kártya kezelés terén tapasztalt átverésszagú történet és a rossz hang miatt nem kaphat pecsétet, ezen még dolgozni kell a mérnököknek kicsit, elég ha átnéznek a szomszédos dzsunkába ötletekért.

Forrás: www.mobilarena.hu