2009.09.06. 17:52 zolilaoce
Sony Ericsson C901 GH teszt
Forrás: www.nonstopmobil.hu
Sony Ericsson C901 GH teszt: ZöldSzív
Hódít a GrrenIT a mobiltelefonok világában is, a gyártók sorra mutatják be a környezettudatos filozófia alapján tervezett modelljeiket. A Sony Ericsson egyik zászlóshajója, a C901 GreenHeart, végre nem csak egy koncepció-modell, hanem egy kézzelfogható készülék.
A telefon meglepően kis dobozban érkezett, a csomagolás mérete nagyjából a harmada egy átlagos Sony Ericsson telefondoboz méretének. A kismérető doboz több kompromisszumnak köszönhető. Egyrészt nincs a csomagban nyomtatott használati útmutató, ami a gyártó szerint 90 százalékkal csökkenti a papírfelhasználást. a dobozon belül sincsenek bonyolult térelválasztó elemek, egy töltő és egy MH300 GreenHeart headset van a fehér színű, lebomló anyagból készült tasakba csúsztatott telefon mellett, meg persze a törvények szerint kötelező bekapcsolási útmutató.
Utóbbi pár oldalas leporelló és a doboz is természetesen újrahasznosított papírból készült. A kisméretű csomagolásnak van ezen kívül egy másik előnye is: egy egységcsomagban (praktikusan raklapra) sokkal több készülék fér, vagyis az egy darabra vetített szállítási költségek, és a szállítás során keletkező károsanyag-kibocsátás is sokkal alacsonyabbak.
A fehér tasak is lebomló anyagból készült.
Nemes fehér holló
A csomagolás után nézzük a készüléket, ami további zöld megoldásokat vonultat fel. A fehér készülékház legalább felerészben újrahasznosított műanyagból készül, a színezésére felhasznált vízbázisú festék használata pedig csökkenti a gyártás során az illékony szerves vegyületek (VOC - Volatile Organic Compounds) kibocsátását.
Pontosan nem értem, hogy ezek a dolgok mit jelentenek (egy vegyészmérnöknek valószínűleg többet mondanak az illékony szerves vegyületek), de az biztos, hogy a C901 kiváló minőségű anyagokból készült, és az összeszerelést is alaposan végezték a szorgos kínai kezek. Ha ez a zöld filozófia eredménye, akkor követeljük, hogy minden telefont így tervezzenek és gyártsanak a jövőben, megéri a befektetett idő és energia. A burkolat tapintásra selymes, a felület matt, vagyis nem gyűjti az ujjlenyomatokat, mégis dekoratívan néz ki. A hátlapon a kameravédő retesz fém (vagy legalábbis fémes hatású), biztosan, lötyögés nélkül jár.
A kezelőszervek átlagon felüliek
Az előlapon a szokásos Sony Ericsson kezelőszerveket találjuk, a billentyűzet gombjai határozottan járnak, és jól érezhető nyomásponttal rendelkeznek. A sok érintőképernyős telefon után újra olyan készüléket kézbe fogni, ahol az ember érzi, ha lenyomott egy billentyűt; azt hiszem, ez a jövő dicsőséges útja! A kijelző telt, élénk színeket mutat, és a beépített fényérzékelőnek köszönhetően napfényben is jól olvasható. Nem utolsó sorban pedig kevesebb energiát fogyaszt, hiszen sötétben kisebb fényerő is elegendő, sőt kényelmesebb is a szemnek.
Cyber-shot
Nem véletlen a C betű a C901 nevének elején, hiszen valódi fotós készülékről van szó, ráadásul a felsőkategóriából. Ezúttal azonban nem kétszámjegyű megapixelekkel kényeztet minket a gyártó, hanem jó képminőséggel, ami talán sokkal fontosabb. 5 megapixeles kamera, ha megfelelő képeket készít, akkor bőven elég egy telefonba, a 2592 x 1944 pixeles fotók 10 x 13 centiméteres nyomaton jól mutatnak, posztert meg senki sem egy telefonnal készült fotóból akart készíttetni.
Nem a megapixelek számával, hanem a képminőséggel villant
Cyber-shot készülékhez méltó módon a kamera beállítási lehetőségei gazdagok, de azért került néhány homokszem a gépezetbe. Nem tudjuk például fixen bekapcsolni a Xenon vakut, vagy érthetetlen módon nem tudjuk kézzel állítani az érzékenységet. Szintén érthetetlen, hogy a gyártó mérnökei hogyan képzelték rögzíteni a fotók készítési helyét GPS vevő nélkül. Persze, tudjuk, hogy a GSM hálózat cella-azonosítót használja erre a telefon, de ez egyrészt egy pontatlan adat, másrészt pedig pont egy kamerás telefon (egy Cyber-shot készülék!) az, amelynél ennek a funkciónak értelme lenne. A GPS vevő hiánya miatt tehát jár egy nagy fekete pont.
Multimédia
Zenei téren azt hozza a C901, amit minden középkategóriánál feljebb pozícionált új Sony Ericsson modell, vagyis nincs okunk panaszra. A média-menü a gyorsulásérzékelőnek köszönhetően a készülék tájolásának megfelelően fordul (a menü többi része fixen függőleges tájolású), és a felépítése illetve a funkciói sem okoznak meglepetést. A zeneszámok között kereshetünk a metaadatok (ID3 tag-ek) alapján, vagyis előadó, stílus, album, vagy dal cím szerint. A média menüből érhetjük el egyébként még a fotókat és a videókat, illetve a játékokat és az RSS-olvasót is. Érdekes, és érthetetlen, hogy a Rádiót viszont nem.
A gyári fülhallgató szintén „zöld", a nyilvánosságra került adatok alapján a négy műanyag alkotóeleméből három újrahasznosított anyagból készült. Ez a tulajdonság a funkció tekintetében másodlagos, talán lényegesebb, hogy a hagyományos (nem hallójáratba illeszkedő) fülhallgató jól szól. Hasonlóan kiváló hangzással rendelkezik a készülék beépített hangszórója is, ha kettő lenne belőle, és sztereóban működnének, azt hinném, hogy egy Walkman mobilról van szó.
Kommunikáció
Majdnem teljes a kommunikációs kínálat. Ha nem emlegetné a gyártó zászlóshajóként a telefont, és nem lenne viszonylag magas az ára, akkor elfogadható lenne a Wi-Fi és a HSUPA hiánya, de ebben a kontextusban már kellemetlen ezeket emlegetni. Van viszont Bluetooth 2.0, 3,6 megabites HSDPA, 3G, EDGE és GPRS, illetve gyors USB kapcsolat. A készülék belső memóriájának mérete 120 megabájt, amely M2 memóriakártyával bővíthető. A C901 sajnos még abból a Sony Ericsson generációból való, amely nem támogatja a MicroSD memóriakártyák használatát. Ezt ellensúlyozandó, a telefonban találtunk a gyári csomag részeként egy 2 gigabájtos M2 modult, amely mindennapi használat mellett a legtöbb esetben elég lesz, hiszen sok zenei album, vagy a kamerával készített fotó tárolását teszi lehetővé.
Értékelés
Ha középkategóriás készüléknek hirdetné a gyártó a C901 zöld változatát, a középkategóriának megfelelő áron, akkor most az állna itt, hogy mindenki rohanjon az üzletekbe, mert hamarosan megjelenik a telefon a polcokon. Sajnos azonban a helyzet nem ez, a Sony Ericsson zászlóshajóként emlegeti a telefont, és kissé magasra árazta. Tulajdonképpen pontos összeget még nem tudunk, csak azt, hogy a sima, vagyis nem környezettudatos változat 60-70 ezer forintért kapható, a fehér kiadás pedig valószínűleg ennél drágább lesz, ha nem is sokkal.
A használati útmutató a gyorsmenüben elérhető
Elsősorban annak köszönhetően azonban, hogy a környezetvédelem ennél a modellnél nem merül ki az újrapapír használatában, és a puritán csomagolásban, hanem valódi újításokról, és tudatos tervezésről beszélhetünk, a Sony Ericsson C901 GreenHeart megkapja a Szerkesztők ajánlata díjat. Ezt alátámasztja még a kiváló anyaghasználat és a minőségi összeszerelés, a Cyber-shot mobilhoz méltó kamera. A funkcionalitásban vannak kisebb hiányosságok, de ezek felett szemet tudunk hunyni.
Forrás: www.nonstopmobil.hu
Megjött a futár az XXL GSM-től. Tudtam, hogy egy olcsó Nokia lesz nála, de amikor a kezembe pottyantotta a dobozt, akkor azért kicsit megnyúlt az arcom. A tenyeremben elférő csomag olyan pici, hogy már-már valószerűtlennek tűnt, hogy ebben egy közepes méretű készülék, töltő és headset is lesz. De minden benne volt. Csomagolni tudnak.
Nagyon örültem tehát, amikor megjelent a Samsung i8510 Innov8 elnevezésű modellje, mely összeszerelési minőségben, méretben, sebességben és kamerában is fityiszt mutatott annak a Nokiának, amelyik a Symbian Series 60 platform fejlesztéséért is felel. Valószínűleg a finnek is érezték, hogy az Innov8 ellen nem lesz elég a "jól bevált" vonalat tovább erőltetni, hanem érdemi újításokra lesz szükség. A megapixel-háborút Finnország már elvesztette, de szerencsére megtalálták az egyetlen olyan dolgot, amire nagyon nagy szükség lenne a mobiltelefonoknál, mégsem csinálta meg egyetlen gyártó sem — igen, a nagylátószögű kameráról van szó. De nem álltak itt meg, az N86-ot kicsi, minőségi házba bújtatták, AMOLED kijelzővel látták el, beleraktak egy nagyon erős processzort, majd felszerelték minden földi jóval — az eredmény valóban lenyűgöző lett.
Már régóta tudni, hogy idővel a Symbian Series 60 át fogja venni a Nokia féle Series 40 platform helyét a középkategóriában. Mint tudjuk, utóbbi rendszer a finn vállalat sikerének egyik fő titka, hiszen azt bárki könnyedén tudja kezelni, akinek valaha volt Nokia telefonja. A jelenlegi Symbian operációs rendszer viszont úgy néz ki, hogy mind sebességben, mind kezelhetőségben tudja hozni azt a szintet, amit a rajongók elvárnak a Series 40-től, személyre szabhatóságban és rugalmasságban pedig fényévekre van attól. Ma már úgy is lehet valakinek okostelefonja, hogy nem is tud róla.
Barcelonában még egy üvegszekrény mögött ült. Kivenni nem lehetett, órákig vadásztunk olyan illetékest, aki egyáltalán fel volt hatalmazva arra, hogy nyilatkozzon a termékről. Azt gondoltuk róla, hogy dummy, csak egy fikció, egy vízió a jövőből, ami rövidtávon biztosan nem fog a boltok polcaira kerülni.
Ha nagyon egyszerűen akarom megfogalmazni, akkor az S5230 nem más, mint a Samsung és az LG látványos rivalizálásának legújabb kreációja. Kétségtelen, hogy az utóbbi időkben a két koreai gyártó nagyon rákapcsolt, és közben jól láthatóan egymásra is nagyon figyelnek. Az érintős mobilok iránti őrület még tavaly kezdett kibontakozni, idén pedig egymást érik az ilyen modellek. Régebben az érintéses vezérlés szinte csak a méregdrága PDA-kra volt jellemző.
Ha az ember telefonokról próbál cikkeket írkálni, akkor előbb-utóbb szembesülnie kell azzal, hogy vannak készülékek, amelyek annyira ragadják meg a fantáziát, mint egy csupor tej. Ezek általában olyan modellek, amelyek nagy számban készülnek, követik az aktuális divatot, a gyártók elképzelése szerint az átlagembernek megfelelő funkcionalitással bírnak, de amúgy semmi újszerű, izgalmas, vagy érdekes nincsen bennük.
A MyPhone 3350 sikere bebizonyította, hogy igenis van igény kínai készülékekre, ha azok megfelelő áron, megfelelő bizonyítványokkal és megfelelő garanciális feltételekkel kerülnek a boltok polcaira. A nemrég megvizsgált Nktel A200 pedig egyenesen kitűnő előjele annak, hogy Kínára már a mobilos szegmensben is oda kell figyelni. Persze azért mindent nem tudnak a srácok, a jelenleg használt MTK platformnak rengeteg korlátja van, a szoftver jelen pillanatban legfeljebb alsó-középkategóriás készülékek gyártását teszi lehetővé, arra viszont itt is van a példa a MyPhone 6691 személyében. A két év garanciát és az egyéb feltételeket kipipálhatjuk - aki pedig nem tudná, hogy mi a MyPhone, az kattintson ide..jpg)
A legszebb az egészben az, hogy úgy fest, mintha Koreában egyszerűen nem tudná megvetni a lábát a válság, vagy simán csak betiltották, mert a Samsung és az LG jobban nyomja a gázpedált, mint valaha. Ennek meg is van az eredménye, immáron a Nokia mögött a két távolkeleti óriás foglalja el a dobogó ezüstös és bronzos fokozatait. A korábbi két dobogós úgy látszik harc nélkül adta fel a küzdelmet, a Motorolánál egyelőre az alagút végét sem találják, a Sony Ericsson pedig még mindig meg van győződve arról, hogy el lehet adni ugyanazt más burkolatban. (Mondjuk a Samsung is ugyanebben hisz, de nekik mégis sikerül - Bog)
Színvilága és formája nekem személy szerint bejön, és az anyagválasztása is rendben van. Ahol kell, ott gumis felület, máshol pedig fémes burkolat található. Ugyanakkor a kamera optikáját takaró lemez rossz ötletnek tűnik. Ahogyan a videón is látható, a kamerát egy nagyméretű, hátlap szélességű lemez védi a sérüléstől, amit hátra kell húznunk a nyitáshoz. Ez a fajta mechanikus megoldás pedig nem tűnik időtállónak, de reméljük, tévedek és a vásárlók évekig boldogan használják majd.
Miután különböző elemzések azt jósolták, hogy válság ide, válság oda, az okostelefonok szegmensbe továbbra is dinamikusan növekedni fog, ezért érthető, hogy a nagy gyártók egyre nagyobb hangsúlyt fektetnek az ilyen készülékekre. A Nokiának semmit nem kellett fektetnie sehová, ők egyébként is menetrendszerűen újítgatják meg a portfóliót, ráadásul most már Symbian alapokra három különböző rendszert is fel tudnak húzni.
Így aztán – paradox módon – optimistán szemlélik a cégnél a jövőt, s bármennyire is sivár volt a barcelonai Motorola stand felhozatala, a gyártónál úgy gondolják, hogy amikor megint elindul kissé felfelé a gazdaság, akkor lépést fognak tudni tartani az újra növekvő kereslettel. Azonban addig is ki kell húzni valahogy, s készülékfronton meglehetősen csekélyke a kínálat. A nemrég tesztelt VE538 után a VE66 próbálja kielégíteni az igényeket.
A tesztpéldány egy közepes méretű dobozban érkezett, mely jórészt levegőt tartalmazott, hiszen a hálózati töltőn, az 1 GB-os memóriakártyán és a két részből álló fülhallgatón kívül semmit nem kapunk a cucchoz. Utóbbival kapcsolatban rögtön megjegyezném, hogy nem hallójáratos megoldás, és bár két részből áll, a hosszabbítón nem találhatók gombok, tehát a zenelejátszást csak közvetlenül a telefonról tudjuk kezelni - ennyi maradt a Walkman örökségből, elszomorító.
Utolsó kommentek